Február 14.

2011 február 14. | Szerző:

 Köszönöm a jókívánságokat, már jól vagyok! Lehet, hogy nem is gyomorrontás volt, hanem vírus, de most már mindegy. 

Tegnap elém sodorta az élet egy volt kolléganőmet a fészen, aki kineziológiát tanult és most ebben a műfajban tevékenykedik. Kis hezitálás után felvettem vele a kapcsolatot és elmondtam neki az esetemet a lombikkal. Szumma szummárum, vasárnap megyek hozzá. Hátha tud segíteni…. Nem is tudom, hogy pontosan mit várok Tőle…. ő azt mondta, hogy a saját fogantatásommal kapcsolatos dolgokat kell oldani…. nem tudom… majd meglátjuk. Az ilyen ezo dolgokkal kapcsolatban a hívő és nem hívő énem állandó harcban áll egymással. Valahogy abban bízom, hogy talán meggyőző lesz és tudok majd hinni a sikerben…. azután még azt szeretném, hogy tanítson meg valamilyen relaxációs technikára vagy ilyesmire, hogy a beültetés utáni két hétben tudjak NE stresszelni. Azt tervezem, hogy itthon maradok legalább egy pár napot… nem biztos, hogy mid a két hetet, de valamennyit igen. Igazából az agyam szempontjából jobb, ha dolgozom, a testeméből pedig ha itthon vagyok. Nem tudom, mi a rosszabb…. Most igyekszem összegyűjteni azokat a dolgokat, amik a beágyazódást segíthetik és felállítok egy tervet. Utána viszont megtiltom magamnak, hogy ezzel foglalkozzak, különösen, hogy netezzek…

Címkék:

február 13.

2011 február 13. | Szerző:

 K-val tegnap megmérgeztük egymást: én javasoltam, az egészséges táplálkozás jegyében, hogy együnk halat. Igaz, K szereti, én nem annyira, úgyhogy nagyon nem kellett rábeszélni. K vett két fagyasztott pisztrángot és azt csináltuk meg egy kis salátával és rizzsel. Nagyon finom lett, de éjszaka meglett a böjtje: felváltva járkáltunk a fürdőszobába gyomorgörccsel és hányingerrel. Utólag úgy tűnt, hogy én jártam jobban, mert én csak kétszer keltem fel, ő meg ötször. Viszont olyannyira felváltva jártunk, hogy mindketten azt hittük, a másiknak semmi baja nincsen:)))

Ennek megfelelően totál kikészültem, fáradt vagyok és csak punnyadok. De az legalább jól esik. A gond az, hogy most már kezdek éhes lenni, de nem nagyon merek enni….

Pénteken a Millenárison voltunk a Kézműves Magyar Ízek vásárán. Ez most még kicsit szegényes és rosszul szervezett volt, de a kezdeményezés nagyon jó! Remélem, hogy lesz jövőre is és egyre színvonalasabb lesz. Nagyon-nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a kis termelők, gyártók meg tudják mutatni önmagukat és az emberek normális élelmiszert egyenek, ne a hiperekben kapható szarságokat. 

Jövő hét izgalmas lesz: szerdán elhúzunk egy bio-vásárba és pénteken jövünk haza, szombaton pedig bálba megyünk. 

Címkék:

Február 11.

2011 február 11. | Szerző:

 Tegnap voltam a dietetikusnál. Ideális alanya vagyok mindenféle vakításnak és lehúzásnak, de a cél érdekében bármire képes vagyok. Amúgy érdekes volt, sokminden teljesen másképpen van, mint amit én gondoltam. Jó hír volt, hogy egyáltalán nem kell koplalni, amit előírt nekem adagot, az sokkal több, mint amit egyébként szoktam enni. Rengeteg anyagot kaptam, csak győzzem végigolvasni. Elsőnek egy grammot is mérő mérleget kell majd beszereznem. Az is érdekes volt, hogy az ideális testúlynál pontosan azt jelölte meg, amit tavaly nyáron el is értem és amivel elégedett is voltam. Tavaly nyáron 57 kilóra fogytam le, eredetileg 55-re akartam, de ott megálltam, mert megállapítottam, hogy annál soványabb már nagyon nem áll jól. Igazság szerint soha nem voltam megelégedve az alakommal, de ez egy alkati adottság: nekem soha nem lesz hosszú, vékony combom, mert egyszerűen nem vagyok ilyen. 

Tegnap még egy sikerélmény ért: letöltöttem a Mac új képszerkesztő programját és nagyon ügyesen sikerült néhány képet összehoznom feliratokkal, körbevágással, meg minden. Érdekes, hogy amíg a windows-os programok kemény tízezrekbe kerülnek, addig a mac-esek, a hivatalos applestore-ból letöltve ennek a töredékébe, pl. ez a szoftver 6.600 ft volt. Milyen lehúzás a windows! Sajnos az informatikusunknak igaza volt: ha egyszer beszállsz a mac-es programokba és túlleszel az első nehézégeken, megszokod, nincs visszaút. Annyival könnyebbek és felhasználóbarátabbak, hogy csak na!

Címkék:

Február 7.

2011 február 7. | Szerző:

 Nem tudom, hogy a jó az idő az oka, vagy a kapott gyógyszer máris hat, vagy a kettő kombinációja, de tele lettel energiával és tettvággyal. 

Tegnap erős késztetést éreztem arra, hogy elmenjek konditerembe – ezt azért sikeresen leküzdöttem, mert meggyőztem magam, hogy már késő van. Deee, ezen kívül az alábbiakat vittem véghez: lenyaltam és kifényesítettem a konyhapultot, vízkőtlenítettem a fürdőszobában, kitisztítottam a gázkazánnál a kémény csövet, amivel jelentősen javítottam a fűtés-rendszer működésén, levadásztam a pókokat a hálószobában, feldolgoztam a csekk és számla-hegyet az asztalról, összeszedtem a kutyakakit a kertben (na jó, nem mindent, de nagy lépést tettem előre), és ma reggel sikerült háromnegyed órával korábban kelnem:)))

Ma sok dolgom lesz: el kell ugranom egy beutalóért nyaki UH-ra, lesz talpmasszázs, be kell mennem a hivatalba intézni a hitelünket, este kondi-terem és ha szerencsém van, akkor masszázs is, este még ki kell vasalnom és rendet kell raknom, mert kedd reggel 1/2 8-kor van jóga óra (brrr… – ehelyett lehet, hogy keresek valami mást, mert ez borzasztó korai)

Ugye milyen ügyes vagyok? 

Címkék:

Karácsonyi kiruccanás

2011 február 6. | Szerző:

  Még tartozom a karácsonyi kiruccanásunk beszámolójával: 

Tehát K valami meleg helyre szeretett volna menni, de arab országba (Egyiptom, Tunézia, stb) nem akartunk menni (ez a mostani történések tükrében nem volt rossz gondolat). Ugyanakkor nem akartunk 10-20 órát repülőn tölteni, azoknak a helyeknek az áráról nem is beszélve. 

Így esett a választásunk Madeirára. Az odajutás valóban nem volt olcsó, főleg, mert ilyenkor nincsenek charterek, de az ottlét nem volt drágább, mintha itthon mentünk volna el valahová. 

Madeiráról azt kell tudni, hogy maga a paradicsom: télen kb. 18-20 fok van, nyáron kb. 25, nincsenek szúnyogok, pókok, egyéb undorító teremtmények, gyönyörű szubtrópusi és mediterrán növények virágzanak egész évben, sok a csapadék a hegyekben, ettől minden zöld, nem olyan kopár, mint pl. a görög szigetek. Külön érdekessége, hogy nincsenek bennszülöttek, európaiak lakják, így az építészet, a városok, stb. teljesen a számunkra megszokott képet mutatja. A sziget nyugis… biztosan lehet bulizni is, de nincs az a parti őrület mint mondjuk Ibizán. A partokon elég erős a hullámverés, többnyire sziklás strandok vannak, ezért kisgyerekkel nem a legideálisabb. Kicsit lassan folyik az élet, főleg középkorú és idősebb turisták látogatják. 

Szóval ide mentünk… az odajutás nem egyszerű, Lisszabonból kell átszállással Madeirára repülni. Lisszabon tőlünk 3,5 óra, onnan Madeira 1,5. Mi portugál géppel repültünk, aminek azért van jelentősége, mert a Funchal-i reptér sokáig a 10 legveszélyesebb között szerepelt a földrajzi adottságai miatt. Most már meghosszabbították a kifutót (az óceán fölé nyúlik, lábakon állva), így már nem annyira rossz, de az oldalszél miatt nem könnyű a leszállás. A youtube-on elég sok nehéz leszállást lehet megnézni a Funchal-i reptéren. Lisszabonból viszont naponta elég sok gép jár, így a portugál pilóták elég jól ismerik a repteret, ami megnyugtató. 

Tengerparti szállodában laktunk, amikor megérkeztünk alig vártam, hogy kinyissam az erkélyajtót és beengedjük a friss, sós levegőt…. 

Voltunk egy láva-barlangban: Ez a barlang egy régen kihűlt vulkán belseje. Nagyon érdekes volt… egyáltalán nem olyan, mint amilyenek itthon vannak: pl. nincsenek cseppkövek… ahol van egy icike-picike fény a lámpáktól, már megtelepszenek különböző növények. Ilyen csatornák keletkeznek a láva-folyás nyomán. 

Szinte várod, hogy a 8. utas a halálból valamelyik csúszó-mászó undormány elősiklik belőle és leharapja a fejed. Ami a cső alján látható sár-szerű anyag, valójában a megkövesedett láva. Közelről is sárnak néz ki:)))

Egy másik érdekes program a Levada-séta. A szigeten középponti kérdés a víz kezelése. A magas hegyekben gyakran esik az eső és rengeteg édesvíz van, ami lezúdul a hegyoldalakon letarolva mindent, főleg a nagyon értékes termőföldet. Az édesvíz hasznosítására egy hatalmas csatorna-rendszert hoztak létre, ezek a levada-k, amik jelenleg is használatban vannak. Mivel a csatornákat folyamatosan gondozzák, karbantartják, fantasztikus sétákat lehet tenni mellettük. 

 

Növény-értőknek mondanám, hogy igen, ott a szélén azok afrikai szerelem-virágok, és igen, vadon nőnek. Felháborító, nem? 

A tengerpart: nos, a tenger itt valójában az óceán, ennélfogva a hullámverés nagyon erős, csak néhány helyen lehet fürdeni. Ez például egy ilyen hely: 

 Természetes, lávafolyás által körülvett medencék. Itt nyugodtan lehet fürdeni kisgyerekekkel is. 

Címkék:

Február 5.

2011 február 5. | Szerző:

 Jelentem sikeresen kiengedtem a gőzt, már lecsillapodtam. Talán tényleg a csillagok állása, vagy a hormonjaim, vagy mittomén….

Tegnap lezajlott a vizitem az endokrinológusnál, aki különböző keresztkérdések megválaszolása és a leleteim átböngészése után felfedte, hogy ezúttal nem túlműködésem van. hanem alul. Ez meglepett… Amikor említettem a Keresztanyámnak, az volt a válasza, Persze, nem tudtad? Hát nem. Nos a dolgok jó oldalát nézve a következők vannak: 1. egy kis bogyóval ezt minden gond nélkül tudják rendezni ( a múltkor is kaptam ugyanezt, csak dupla mennyiségben – erre az volt a válasz: nagyon helyes, csak miért hagytam abba? – Miért-miért? mert azt mondták, hogy mindent hagyjak abba), 2. Ha alulműködésem van és azt beállítják, picit fogok fogyni (ezt csak remélem), 3. nem kell semmit halasztani

Ezen kívül a doktorő szájából elhangzott az a mondat, amitől a nők 90%-a helyben elolvadna: Ne fogyjon! Óóóó, gondoltam, mindjárt a szemben lévő cukiba teszek egy kanyart. 

Ezen kívül viszont elküldött dietetikushoz, hogy tanítsanak meg helyesen táplálkozni. Ennek az összefüggését még nem láttam át, de ha ez kell, hát ez kell. 

A fentieknek megfelelően virágos jókedvem támadt, ráadásul a nap is kisütött egy tizedmásodpercre. Este moziban voltunk, ahol a nekem nem szabad fogynom jelige jegyében egy nagy dózis pattogatott kukoricát toltam az arcomba és pohár nagyon cukros löttyel – a végén már fulladoztam. 

Az Üvegtigris 3-at néztük meg és bár a sztori gyengécske, de Rudolf Péter nagyon jó benne és volt benne néhány valóban jó poén. Ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit pihentetni akarja a szürke-állományát. 

Címkék:

Február 3.

2011 február 3. | Szerző:

 Ma rossz napom van…. talán bal lábbal keltem fel. Nagyon szeretném, ha már holnap délután lenne és tisztán látnék. Nagyon szeretném ha hozzáfoghatnánk végre a lombikhoz, de persze csak akkor, ha valóban jók az esélyek. Nem fogom a dokit befolyásolni semmilyen irányba. Ha úgy gondolja, hogy ezekkel a hormonszintekkel hosszabb távon kell foglalkozni, akkor elfogadom, de nagyon nem szeretném. Ugyanakkor az egész móka eléggé megterhelő mind anyagilag, mind pedig lelkileg, úgyhogy ha eleve kudarcra van ítélve, vagy lehet javítani az esélyeken, akkor kénytelen leszek várni. Brrr…. utálok várni. Pontosan egy éve kezdtük ezt az egész kivizsgálást. Már van néhány leletünk, ami le is járt, úgyhogy ismételni kell. Ez persze újabb jelképes összegekbe kerül: egy tizes itt, egy húszas ott….

Nyűgös vagyok…. legalább már a nap süthetne, akkor talán pozitívabb lennék. 

Megpróbálom magam felturbózni egy kicsit…. mindjárt csinálok egy pozitívabb bejegyzést, hátha jobb hangulatba kerülök. 

De előtte még egy kis mérgelődés: tegnap volt egy menetem a kollégámmal. Bejött, megbeszéltük a fizetésemelését. Jelzem, semmilyen kötelezettségünk nincs erre, csak mi minden évben szoktunk adni. Szóval bejött, elmondtam neki, hogy az idei adótörvények miatt (gyerekkedvezmény) most eleve kb. 8 ezerrel magasabb a nettója, ezt mi még megtoldottuk ugyanennyivel nettóban. Nagyon örült neki, oké… majd előhozakodott azzal, hogy neki bent maradt tavalyról 8 nap szabija, azzal mi lesz? A kérdésen azért akadtam fenn, mert elég sokszor fordult elő, hogy beteg volt a gyerek és ő maradt otthon vele. Ez rendben is van, mert jár… ezekre a napokra nem hozott sem táppénzes papírt, sem szabit nem kért, egyszerűen elkéredzkedett. Igaz, hogy bejött kora reggel és késő délután pár órára, aznap, hogy intézze a legfontosabb dolgokat azokon a napokon, de ez persze nem ugyanaz, mintha egész nap bent lenne és rendelkezésre állna. Ezeket a kimaradt órákat soha nem tettem szóvá, nem számoltam, a fizetését ugyanúgy megkapta. Most meg jön ezzel? Kiakadtam…..

Korábban azzal akasztott ki, hogy megkérdezte, miért döntöttem egy totálisan a saját kompetenciámba tartozó ügyben úgy, ahogy. Arról volt szó, hogy egy tévesen érkezett szállítmányt nem küldtem vissza a partnernek, hanem megtartottuk és helyette megrendeltük a jót. Ez mellesleg a legfontosabb partnerünk és az összeg pedig elenyésző. A szállítás oda-vissza majdnem több lett volna, mint maga az áru érték. Azért döntöttem úgy, mert fontos a jó kapcsolat, szívességet tettem nekik, jól jön ez még, ha majd én akarok valamit kérni. Amúgy pedig semmi köze ehhez, nem az ő dolga, nem az ő pénze… és hogy jön ahhoz, hogy kérdőre vonjon? 

Címkék:

Február 2.

2011 február 2. | Szerző:

 Pénteken randevúzom az endokrinológussal. Most már kezd elkapni a harctéri idegesség. A pajzsmirigy oké, azzal már nem foglalkozom, de a magas FSH szint nem jó. Arra utal, hogy hamarosan kimerül a petefészkem… ugyanakkor van egy másik hormon, ami azt mutatja, hogy nem és végülis a stimuláció is elég jól sikerült, igaz, hogy egy lóbaszó adag hormonnal, de mégis sikerült. Szóval baromi ideges vagyok….

Összeolvastam mindent a neten és rátaláltam a barátcserje homeopátiás bogyóra, ami a hormonszinteket egyensúlyozza ki. Eszembe jutott, hogy nekem van ilyenem itthon, mert már próbálkoztam vele korábban, csak abbahagytam. Megtaláltam és most újra szedni fogom. Persze majd szólnom kell erről a dokinak is, de addig is….

Közben pedig azzal bíztatom magam, hogy hiszen ott van a tenyeremen a jel a két gyerekről…. Nemrég eszembe jutott, hogy a tenyéranalízisen azt mondták, hogy 5 terhességből 2 gyerek lesz. Nos ugyan még pozitív tesztem soha nem volt, de meggyőződésem, hogy volt egy terhesség, amikor elment a baba (olyan nagyon furcsa érzés volt, mintha lett volna ott valami, majd pedig már nem). Ez egy. A múltkori lombiknál pedig két embriót ültettek be. Úgyhogy ez már három. Most már olyannak kell jönnie, amiből meg is marad a baba!

Címkék:

január 31.

2011 január 31. | Szerző:

 Hááát, cicmorák nincs jól… egyáltalán nem… 

Reggel és most este is voltunk az állatorvosnál, kapott infúziót, gyógyszereket, stb….  Holnap reggel kell visszamennünk és akkor eldől a sorsa… nagyon nehéz, mert egyfelől nem akarnám szenvedtetni, másrészt viszont szeretnénk megadni neki az esélyt, harmadrészt pedig nem szeretném, ha a szüleimnél, otthon pusztulna el és végig kellene nézniük….

Ami engem illet, megérkeztek a labor-eredményeim és igazából nincsen semmi különös benne, de egy endokrinológust azért javasoltak. Ha minden igaz, pénteken találkozom vele. Remélem megtalálták a bölcsek kövét, és minden rendben lesz.

Címkék:

Január 30.

2011 január 30. | Szerző:

 Basszus, hogy mindig van valami…. Éppen most jöttem vissza az állatorvostól a szüleim macskájával. A macsosz tegnap este óta nem evett, délelőtt hányt, majd pár óra alvás után leszédelgett, de alig bírt a lépcsőn lejönni az emeletről. Ivott egy csomó vizet, majd hamarosan azt is kihányta. Elvittem az állatorvoshoz, sajnos nem a sajátunkhoz, mert Ő éppen enm volt elérhető, végülis vasárnap este volt, és azt állapították meg, hogy valószínűleg fagyállót ivott, amiből 1 ml is halálos egy ilyen kis méretű állatra nézve. Infúzió, injekció és itthon 2 ml pálinka – ez volt a gyógymód, azután meglátjuk. A doktornő szerint macskák nem nagyon szokták ezt túlélni…. nem hangzik valami jól….. Holnap reggel újabb kör az állatorvossal, remélem jobban lesz. 

Ha ez nem történt volna, akkor azt mondanám, hogy szuper volt ez a hétvége…..

Először is, szombaton nem dolgoztam – ez már jó. Gyönyörű idő volt, lehaladtunk a Velencei-tóra korcsolyázni. Kb. 10 éve nem volt korcsolya a lábamon, úgyhogy elég érdekes volt az első pár lépés, de utána nagyon élveztem. Szuper volt: lángos, forralt bor, melegedő, napfény:)))

Este vendégség volt, megettük a múltkori disznótorost és kipróbáltuk az új társasjátékot. 

Ma pedig délután a szüleimnél voltam kutyástul, nagyon jól éreztük magunkat… Este még az állatorvoshoz becsatlakozott egy barátom is, akinek most a válását követjük, jót dumáltunk, a körülményekhez képest….

Hasonló cipőben jár sok dologban, mint én, úgyhogy egy kis tapasztalatcserének is volt tekinthető. Érdekes a saját problémáimat mástól visszahallani, különös tekintettel az ő megoldási javaslataira. 

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!